Citromos sörök Spanyolországban? Clara!
Nem tökéletes a szójáték, ebben a hőségben ne várjatok sokat… A spanyol kánikulában viszont „persze!” hogy megy a citromos sör, amit nemcsak a világ, de Spanyolország egyes tájain is más-más néven illetnek. Az egyik legnagyobb spanyol sörgyár, a San Miguel segítségével utánajártunk, mire kell figyelni, ha a Pireneusokon túl „radlerre” fáj a fogunk. Sőt a mesterséges intelligenciát arról is megkérdeztük, milyen jövőt jósol a spanyol citromos söröknek.
A sangría hazájában aligha lepődik meg bárki, hogy a spanyolok előszeretettel ütik fel a vörösborukat és a sörüket is egy kis üdítővel. Előbbit tinto de veranónak, nyári bornak hívják, de hogy hívják a spanyol radlert? És ami ennél is lényegesebb, mivel készítik…? Ahogyan a tinto de verano, vagy bármilyen komolyabb gasztró történet esetében – lásd még: tegyünk-e hagymát a tortillába; kell-e chorizo a paellába – Spanyolországban kibékíthetetlen ellentétek feszülnek egymásnak a felek között.
De mielőtt bemutatnánk az egymással szilárdan szembenálló sörös iskolákat, nem árt, ha megismerjük a kezdeteket. A legenda szerint ugyanis a citromos és/vagy ízesített sört véletlenül sem a spanyolok, hanem egy Franz Kugler nevű bajor kocsmáros találta ki az 1920-as években. A környéken kialakított kerékpáros útvonalak forgalmát kihasználva a derék Franz a forró nyári napokon különösen szép bevételre számíthatott, az alaposan megcsappant hordókészletei pedig a legenda szerint egy alkalommal kétségbeesett cselekedetre sarkallták.
Fennállt a veszély, hogy nem tudja kiszolgálni a szomjas kerékpárosokat, így a raktárban álló üdítőket megpillantva történelmi léptékű ötlete támadt: Mi lenne, ha egy olyan frissítő italt kínálna a bringásoknak (radler), ami egyszerre oltja a vendégek szomját és csökkenti a sör alkoholtartalmát is, mérsékelve ezzel a biciklis baleseteket? Így született meg a radler, ami instant siker lett! Halkan tesszük hozzá, a világon azért is terjedhetett szélsebesen, mert az angoloknál népszerű shandy(gaff) gellert kapott a gyarmatbirodalomban…
Hogy hívják a spanyolok a radlert?
De térjünk is vissza Spanyolországba, ahol szokás szerint minden régió a saját ízlése szerint adoptálta és keresztelte át egyedi és sajátos nevekkel, amelyeket a spanyol nyaralás előtt nem árt azonosítani a félreértések elkerülése végett. A legfontosabb, hogy az üdítővel felütött sör az egyik iskola szerint csakis gaseosával, vagyis egy Sprite/7Up-szerű citromos üdítővel készülhet. Ez lehet Sprite is akár, de a legnépszerűbb és leggyakoribb márka kétségkívül a La Casera Kasztília-szerte. A másik iskola is egyértelmű álláspontot képvisel: a sörbe citromos üdítő – citromos Fanta és helyi társai – kell, és kész.
Bár a hivatalos statisztikánk nincs róla, hogy a sör mellett a tinto de verano keverését is meghatározó egzisztenciális dilemma milyen mértékben és legfőképp milyen arányban osztja meg a spanyol lakosságot, a déli területeken (így Andalúziában) egyértelműen a citromos iskola terjedt el, míg Madridban és Kasztília nagyrészén a La Casera hódít. Éppen ezért ha a spanyol fővárosban egy citrusos radlerre vágyunk, mindenképpen tegyük hozzá a csaposnak: clara con limón.
Ami biztos, hogy bármerre is járj Spanyolországban, a clara lesz számodra a hívószó, ha egy lazább ízesített sört szeretnél. Vagy mégsem!? Hasonlóan a csapoltsör vagy éppen a literes partikiszerelések esetében, Baszkföldön a clara kapcsán is erős helyi elnevezésekkel találkozhatsz. A citromos sört Bilbaóban jellemzően pikának, míg Donostia-San Sebastiánban lejía-nak hívják – utóbbi szó szerint fehérítőt jelent, de rég rossz, ha az íze a takarítószerekre emlékztet. Valenciában és környékén is baljós elnevezést használnak: a clarát többen champúként ismerik – igen, mint a sampon, talán mert olyan habos?
Clara a világ körül
A mesterséges intelligenciánál rákérdeztünk, vannak-e hasonló csavarok a citromos sörök nemzetközi elnevezésében? Hát, vannak, „a nyelvtorna csak most kezdődik! Hollandiában sneeuwwitje-nek hívják, ami nagyjából annyit tesz: hófehérke hollandul – talán mert olyan ártatlannak tűnik, aztán jól fejbe kólint?. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban panaché-ként kell kérni – ami elegánsabban hangzik, mint a sör citrommal… Uruguayban Cerveza cortada-ként ismerik, Kolumbiában pedig refajo-nak hívják, bár itt inkább a gaseosás sört preferálják. Mexikóban pedig, ha micheladát kérsz, még sót is tesznek bele…
A spanyol radler jövője az Ai szerint
Végül lássuk, milyen jövőt jósol a citromos sörnek a mesterséges intelligencia: A radler az utóbbi években újra reneszánszát éli, különösen a fiatalabb generációk körében. De mi állhat ennek hátterében? Íme néhány ok:
Egészségtudatosság: A millenniálok és a Z-generáció tagjai általában jobban odafigyelnek az egészségükre. A radler, alacsonyabb alkoholtartalmának köszönhetően, vonzó alternatíva lehet számukra.
Instagrammable: Valljuk be, a radler jól mutat a közösségi médiában. A színes, frissítő ital tökéletes fotótéma egy nyári napon.
Új ízek: A hagyományos citromos változat mellett egyre több gyümölcsös variáns jelenik meg a piacon, nő a változatosság.
Craft radlerek: A kézműves sörfőzdék is felfedezték maguknak a radlert. Várható, hogy egyre több egyedi, különleges alapanyagokból készült radler jelenik meg.
Alkoholmentes változatok: Az alkoholmentes italok iránti növekvő kereslet miatt valószínűleg több alkoholmentes radler opció is megjelenik majd a piacon.
„De mi teszi a radlert ilyen sokoldalúvá? A titok a sör és a citrom tökéletes egyensúlyában rejlik. A sör malátás íze és a citrom frissessége olyan harmóniát alkot, ami szinte bármilyen ételhez passzol. Ez az egyensúly teszi lehetővé, hogy a radler ne nyomja el az ételek ízét, hanem inkább kiemelje azokat.” Legalábbis a mesterséges intelligencia szerint… A spanyol iskolák közötti ellentét feloldására viszont alighanem még a legfejlettebb Ai sem képes. Marad a kóstolás, a próbálkozás és alighanem az elköteleződés. Ha ugyanis valakinek az egyik clara bejött, aligha váltogatja majd az ízeket.