Közélet

Día de la Hispanidad – a spanyol nyelv ünnepe

Czecze Gabriella | 2015-10-11

1492. október 12-én Kolumbusz Kristóf, a genovai származású tengerész, közel két hónap hajózás után, még éppen matrózai lázadásának kitörése előtt megpillantotta a horizonton Guanahaní szigetét. A szigetet – miután kikötött a Spanyol Királyságtól kapott hajóival – a Megváltóról San Salvadornak nevezte el, így indítva a spanyol birodalmat, és vele együtt a spanyol nyelvet is világhódító útjára.

1492. október 12-én Kolumbusz Kristóf, a genovai származású tengerész, közel két hónap hajózás után, még éppen matrózai lázadásának kitörése előtt megpillantotta a horizonton Guanahaní szigetét. A szigetet – miután kikötött a Spanyol Királyságtól kapott hajóival – a Megváltóról San Salvadornak nevezte el, így indítva a spanyol birodalmat, és vele együtt a spanyol nyelvet is világhódító útjára.

Kolumbusz
Kolumbusz szobra Barcelonában

Bár Kolumbusz további három amerikai útja után is abban a tudatban élte le életét, hogy India és Kína földjeit érte el, és csak halála után egy évvel, Amerigo Vespucci nyomán derült ki, hogy valójában az Újvilágot fedezték fel, az európai és az amerikai kultúra első találkozását mégis október 12-én ünneplik Spanyolországban.

Az ünnepnappá nyilvánítás a felfedezés négyszázadik évfordulóján, 1892-ben merült fel először: ekkor még Día de la Raza, azaz a Faj napja névvel illették, de az ideológiailag aggályos elnevezést 1935-ben a madridi Spanyol Királyi Akadémia a spanyol nyelv és az azt beszélők egységének tiszteletére Día de la Hispanidadra, vagyis a Spanyolság napjára változtatta.

Hivatalos nemzeti ünnep azonban csak 1958-ban lett, a diktatúra idején, amikor Francisco Franco tábornok a spanyol nép hagyományaira hivatkozva rendelte el a megemlékezést Amerika felfedezéséről, „melyhez emberi mértékkel fogható nagyságú tettet, nagyobb jelentőséggel bíró dátumot nem találunk a világtörténelemben.”

A spanyol nép nagy örömére 1987-ben János Károly munkaszüneti nappá is tette október 12-t, és bár hagyományosan a Día de la Hispanidad név a mai napig fennmaradt, a királyi rendelet nemes egyszerűséggel csak „Nemzeti Ünnep” néven hivatkozik az évfordulóra, amely „szimbólumként szolgál Spanyolország történelmének arról az idejéről, amikor a kulturális és politikai sokszínűségünkből egységes államot kovácsoltunk, a Spanyol Királyságokat egy birodalomban egyesítettük, és oly korszak kezdődött, mikor a nyelv és kultúra elterjedése átlépte az európai határokat.”

Día de la Hispanidad
Ünneplő tömeg Barcelonában (2014)

A királyi család fogadása a Zarzuela Palotában, a katonai felvonulás a Kolumbusz térig persze idén is elmaradhatatlan, de az elmúlt években megszokott hivatalos ünnepségek után idén jóval több, ingyenes kulturális programon és igazi spanyolos fiesztán is részt vehetnek a Spanyolországban tartózkodó szerencsések. A klasszikus zenéért rajongók, ha még időben jelentkeznek, lefoglalhatnak egyet a 3200 jegy közül a Nemzeti Filharmonikusok által előadott hangversenyre, melyen olyan spanyol ihletésű darabok hangzanak el, mint Rimszkij-Korszakov Spanyol capricciói.

Az elmaradhatatlan katonai parádé 2014-ben először VI. Fülöp királlyal

Persze aki nem tette volna, az még ellátogathat a Prado, a Reina Sofía, vagy a Thyssen-Bornemissza Múzeumba Madridban, vagy számos egyéb kiállítóhelyre országszerte, ahol ma díjtalanul bolyonghatnak az érdeklődők. A könnyedebb szórakozásra vágyóknak sem kell csüggedniük: a kisebbek részt vehetnek a Parque del Retiróban a rendőrkutyák bemutatóján és kipróbálhatják rendőrségi járműveket, a nagyobbak a katonai repülők légi parádéján és könnyűzenei koncerteken kapcsolódhatnak ki. Este pedig különleges díszkivilágítással öltöztetik ünneplőbe a madridi Királyi Palota homlokzatát annak örömére, hogy fél évezreddel Amerika felfedezése után a világon közel 400 millió embert köt össze a spanyol nyelv ismerete.