Teide túra: Így hódítsd meg Spanyolország legmagasabb pontját
A Kanári-szigeteken található szunnyadó vulkánról a sziget őslakói úgy hitték, hogy a gonosz lakik a lávaesőt ontó hegy gyomrában. A ma emberének leginkább a „csoda, mennyei és káprázatos” jelzők jutnak eszébe, amint körbetekint a kráter szédítő magasságából. Összeszedtünk pár kedvcsináló érdekességet és hasznos tanácsot, hogy a Teidén tett látogatás neked is felejthetetlen élmény legyen.
Teide számokban
A Teide 189,9 km²-es területe nemzeti park védettségét élvezi és 2007 óta az UNESCO világörökségének része. A csúcs a tengerszintjétől számítva 3718 méter magas, a tengerfenéktől számítva pedig 7500 méterre emelkedik ki, ezzel a világ harmadik legnagyobb vulkáni hegye, ami évente 4 millió turistát vonz. A vulkán utolsó kitörését 1798-ban regisztrálták. Igaz, hogy a Teide a sziget legmagasabb pontja, de korántsem az egyetlen alvó vulkánja Tenerifének. A szigeten nem kevesebb mint 300 kisebb-nagyobb vulkáni képződmény teszi változatossá és formagazdaggá a tájat.
Legenda
A sziget pásztorkodó életmódot folytató őslakóiról sok legenda maradt fent, eredetükről pedig rengeteg elmélet született. Egyet biztosan tudunk róluk: féltek a vulkántól. A guanchék úgy tartották, hogy a hegy, ahonnan lávafolyók és füstfelhők törtek fel, egyenesen a gonosz démon, Guayota lakhelye. Történt egyszer, hogy Guayota fogságba ejtette a nap és a fény istenét, Magecet és a Teide gyomrába zárta, hogy ezzel sanyargassa a sziget jámbor lakóit. Mikor a napisten eltűnt, az egész világ sötétségbe borult.
A guanchék a főistent, azaz Achamánt, az égbolt istenét hívták segítségül, aki a kétségbeesett szigetlakók segítségére sietett. Guayota és Achamán között hosszú és véres küzdelem kezdődött, ami Achamán győzelmével ért véget. A főisten kimentette Magecet a vulkán mélyéről, Guayotát pedig a vulkánba vetette. A vulkánt egy fehér kúppal zárta le, amit cukros kenyérnek, „pan de azúcar”-nak is hívnak a vulkáni kőzet szürkésfehér színe miatt. Achamán győzelme után a nap kisütött és újra béke költözött a szigetre. Ha a Teidén járva orrodat megcsapná a kén szúrós szaga, akkor biztos lehetsz benne, hogy Guayota szusszant egyet a mélyben.
Miért éri meg felmenni?
A vulkánról lepillantva nap mint nap, mindig más látvány tárul a szemed elé. Ha éjjel érkezel, a tejút tisztán kivehető csillagai fogadnak. Napközben, tiszta időben a többi szigetet is látni lehet, hajnalban pedig a felkelő nap sugarai a vulkán háromszégenek árnyékát rajzolják az óceánra. Ha gyalog indulnál, akkor minimum öt és félórás túra után érsz fel a csúcsra. A meredek, köves ösvényekkel és az oxigénhiánnyal megküzdve a tájat is egész másképp szemléled, ha gyalogosan érsz célba, mintha pár perc alatt érkeznél meg a felvonóval. Ilyen magasságban fák már nincsenek, viszont a tengerszinthez képest szelesebb és hűvösebb az idő.
Ez a legtöbb turistát nem éri meglepetésként, de mindig akad egy-egy kevésbé tájékozódott látogató. A TripAdviseren például volt egy férfi, aki csalódottan hangot is adott nemtetszésének, miszerint „Az egész nem érte meg. Csak sziklákat láttam mindenütt”. Talán nem árulunk el meglepetést azzal, hogy a tájat a vulkáni kőzetek dominálják, de azért egy jó megfigyelő árnyaltabb benyomást vihet haza, mint az imént idézett utazó. A csúcsról ugyanis nem csak a holdbéli táj barna, vörös és a zöld milliónyi árnyalata látszik, de az óceán, a felhők gomolyaga, fenyőerdők és babérerdők fedte hegyvonulatok is tisztán kivehetők.
Túlélési útmutató a gatyalyuggató csúcson
A partról nézve nem is tűnik olyan magasnak a Teide, még kevésbé veszélyesnek. Fürdőruhában kifejezetten nehéz elképzelni, hogy ugyanazon a napon, pár kilométerrel arrébb akár jégkockára is fagyhatsz. Pedig nem árt a meleg ruha és az óvatosság. A nemzeti parkban a legtöbb helyen nincs térerő, ezért ne bóklássz el egyedül és főleg ne térj le a jelzett útról. Ne felejtsd el azt se, hogy a Teide magashegy, időjárása szeszélyes, a táj pedig éles sziklákkal csipkézett.
Legyen nálad egy keményebb talpú, jól kitaposott túrabakancs és elegendő enni- és innivaló (forrásra ne számíts se közel se távol), meleg ruha, széldzseki és fényvédőkrém, lehetőleg a legmagasabb faktorú, mert ilyen magasságban gyorsan és csúnyán le lehet égni. A magassági rosszullét ellen sokan az aszpirinra esküsznek vérhigító hatása miatt. Ha hányingered lenne, a hegymászók tanácsa szerint ajánlott megpihenni útközben, kicsit lejjebb sétálni és negyed órát várni mielőtt feljebb kapaszkodnál.
Végül, de nem utolsó sorban, mikor a csúcsra érsz, ne ülj le sárga színű sziklára, mert a magas kéntartalmú ásványok kilyukaszthatják a nadrágod.
Akár gyalog, akár felvonóval, akár a kettőt kombinálva tervezed a látogatást, egyre mindenképpen érdemes felkészülnöd: engedély nélkül nem lehet feljutni a Teide legtetejére, ugyanis az utolsó 200 méter előtt egy sorompónál ellenőrzik a csúcsratörők papírjait. Naponta csak 200 engedélyt állítanak ki, ezért ha biztosra akarunk menni, akkor azt előre, hetekkel az utazás előtt igényeljük meg.
Hogyan látogasd a Teidét?
Felvonóval az út általában 9 percnél nem tart tovább, de a kabin erős szél vagy vihar esetén nem közlekedik. A sorbanállásra általában rá kell szánni minimum egy órát és a hegyi utakon másfél-két órát vesz igénybe az út, a kilátóknál való fényképezkedésről nem is beszélve. Ajánlott előre megnézni az időjárást a csúcson és ha kétségeink lennének indulás előtt, biztos ami biztos, érdemes telefonálni a felvonót üzemeltető cégnek, hogy indítják –e aznap a felvonót.
A kellemetlen meglepetéseket elkerülendő: ha a felvonó nem indulna, de a jegyünket előre megváltottuk, akkor a jegyet a következő három napban lehet felhasználni, ezért talán jobb nem az utolsó napra tartogatni a Teide látogatását. Főleg az esősebb hónapokban, novembertől márciusig lehet a csúcson hidegre, vagy akár hóra számítani. Ha a Teidén esett a hó, akkor a helyiek bájos szokása biztos nem kerüli majd el figyelmünket: sokan felautóznak a nemzeti parkba, hogy végre havat lássanak, fényképezkedjenek és felvehessék az egész évben kihasználatlan télikabátjukat.
Idegenvezetővel – Vannak kitűnő idegenvezetők, akik a túraútvonalat álmukból felkelve is ismerik és rengeteget tudnak a vulkánról. Ezt a szolgáltatást azoknak ajánlom, akik jó kondiban vannak, de nem tapasztalt kirándulók és nem igazodnak el egy térkép illetve GPS segítségével. Ugyan a gyalogút jelzett, mégis magashegyen, extrém körülmények között megnyugtatóbb egy profi túravezetőre bízni magunkat, akit aztán bátran lehet kérdezgetni: – Mikor érünk oda?
Nincs engedélyed, de jó erőben vagy? – Ha nincs engedélyed, de jó a fizikai erőnléted és a tákékozódási képességed, akkor az éjszakai Teide mászást neked találták ki a 7-es számú, Montaña Blanca útvonalon a menedéházig. Holdtöltekor jól kivehető a hold fényénél az út minden részlete, de mindenképp legyen nálad egy fejlámpa, ha épp felhős lenne az ég. Vannak, akik az éjszakát a menedékházban töltik és hajnalhasadta előtt kelnek, hogy megtegyék a menedékház és a csúcs közti másfél órás utat.
A menedékházban nincs lehetőség a zuhanyzásra, csak hideg csapvíz van, de mindenkinek jár tiszta ágynemű és a konyhát is lehet használni. Boltra se számíts, csak egy túlárazott automatára, ezért egy levespor, instant kávé vagy tea jól jöhet a hegymenet után. Ha még nem aludtál ilyen magasan, akkor azt eláruljuk, hogy kicsit olyan érzés, mintha bedobtál volna egy duplakávét lefekvés előtt.
Mindenesetre megéri a fáradtságot a korai kelés, mert felejthetetlen élmény a csúcsról nézni a napfelkeltét. Lefele sokan választják a felvonózást, vagy ugyanazt az útvonalat amin felmentek. A változatosság kedvéért le lehet csorogni a 9-es útvonalon visszafele a Pico de Viejo kráterig és onnan a 23-as útvonalon a Roques de Garcia felé is. Ez az útvonal kicsit hosszabb és nehezebb, mintegy öt óra a csúcstól a hotelig, cserébe kevesebb turistával, több csenddel és vulkáni tájjal fogsz találkozni. Ha ezt az útvonalat választod érdemes két autóval logisztikázni és az egyik autót a Parador Hotelnél hagyni, a másikat pedig az kiindulási pontnál, a Montaña Blanca parkolóban.
A tengerszinttől a csúcsig – A 0-4000m-ként emlegetett kihívást a helyi túraszervezetek évente minimum egyszer meg szokták hirdetni. A sziget északi részén található Socorro strandról indul a túra, a Chanajigán keresztül a Fortalezan át érkeznek meg a helyi vasemberek a csúcsra. Ez a folyamatos, mintegy 10 órás emelkedő nagyon igénybe veszi a szervezetet, de az út szépsége kárpótól a fáradtságért. A sziget déli részéről még embertpróbálóbb kihívás a Teidére felmenni, ezt a távot csak a legedzetebbek tudják jó ritmusban, egy nap alatt teljesíteni.
Nem sikerült feljutnod? Akkor se keseredj el, ha ezúttal nem sikerült helyet szerezz a felvonóra, az orvosod nem tanácsolja a magaslati levegőt vagy csak közbejött valami. Úgy is mindenképpen érdemes a Teide Nemzeti Parkba látogatni, ha nem mész fel a tetőre. Nem csak a hegyi út és a kilátók, vagy az útközben az autóablakon beszálló eukaliptuszillat miatt jó ötlet a látogatás, de a közelben található túraútvonalak is bőven kínálnak látnivalót.
Az El Portillo-Fuertaleza kirándulás, a Roques de García szikláinak körbesétálása vagy a Cañadas del Teide könnyebb és rövidebb túrák, még a Teide derekánál található a Pico Viejohoz már közepesen nehéz út vezet, ahol egy lenyűgöző vulkáni kráter fogad. Kevesen tudják, hogy a vulkánnal szemben a Montaña Guajaráról nyílik talán a legszebb kilátás a Teidére. Ha májusban érkeznél, a Boca Tauce környékén tett séta során a növényvilág könnyen szerelembe ejthet, ilyenkor a tajinaste embermagasságú virágai lobbantják rózsaszín lángra a tájat.
Aludj egy posztapokaliptikus kilátással büszkélkedő hotelben
A Teide Spanyolország leglátogatotabb nemzeti parkja. Infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy autóval vagy helyi busszal meg lehessen közelíteni és út közben se maradjon éhesen vagy szomjasan az elcsigázott kiránduló. A Nemzeti Parkban az egyik utolsó kávézó az El Portillo, ahol a motorosok, hegymászók és biciklisek szoktak felfrissülni. Ezen kívül van egy hotel is a Teide lábánál, a Parador de Cañadas del Teide. A legtöbb Tenerifére készülő turista egy tengerparti üdülőt képzel el a bőröndjét csomagolva, holott a világon nem sok hotelablakból nyílik olyan kilátás, mintha egy sci-fi közepén lennénk. A hotel büféjében is lehet többnyire túlárazott ételt és italt fogyasztani.
A park területén a parkolás ingyenes, de hétvégén rendszerint nehéz szabad helyet találni. Ha gyalog mennél a csúcsra, akkor a Montaña Blanca felőli úton találsz egy kisebb parkolót. A Parador és a felvonó közelében már nagyobb parkolók találhatók, persze sokszor ott is kell várakozni, mire felszabadul egy hely.
Végül egy tipp és pár hasznos link
A Teidéről lefelejövet: ne hagyd ki Vilaflort, Spanyolország legmagasabban fekvő falucskáját, ahol vastagtörzsű, többszázéves fenyőket láthatsz. Ha viszont a güimari völgy szerpentinjein ereszkednél le, akkor A Puertito de Güimar falucska elbűvölő kis strandján csobbanj egyet, ezzel megkoronázva a napot, amikor a felhők fölött jártál.