Minden, amit a tenerifei karneválról tudni szeretnél

Az egy hónapig tartó fergeteges eseménysorozatot általában februárban rendezik Tenerifén, ám a pontos dátuma változó: mindig attól függ, hogy az adott év katolikus naptárában mikorra esik a húsvét. Innen kereken 40 napot számolnak vissza hamvazószerdáig, addig tarthat a szabados (…) karneváli időszak, onnan pedig a hívek számára a nagyböjt, a lelki megtisztulás kezdődik. 1980-ban Spanyolország Turisztikai Minisztériuma a Santa Cruz de Tenerife-i karnevált nemzetközi turisztikai rendezvénnyé nyilvánította, és

könnyen lehet, hogy a közeljövőben az UNESCO Világörökség részévé is választják.

1987-ben a kubai Celia Cruz, „A salsa királynője” is ellátogatott Tenerifére, hogy saját szemével láthassa az ún. Carnaval Chicharrero-t, ahogy a helyiek mondják. Az énekesnő koncertjén nem kevesebb, mint 250 000 ember vett részt, amit akkor a Guiness Rekordok Könyvébe is bevezettek. A Kanári-szigetek-i farsang legnépszerűbb eseménye azonban ma már véletlenül sem egy koncert, verseny vagy zártkörű esemény, hanem a karnevál királynőjének megválasztása.

A tenerifei karnevál királynője

A Karneválkirálynő-választás igazi vízválasztó, amely a Kanári-szigetek-i televízió élő közvetítése mellett ma már több spanyolországi TV-csatorna műsorára is felkerült. A szerdai eseménnyel kezdetét veszi az ún. „népi karnevál”, azaz indulnak a közel másfél hétig egyfolytában tartó utcai mulatságok! 1975 óta gyerekek közül, 1985 óta pedig a szépkorúak között is választanak karneválkirálynőt.

Ám ez nem hagyományos értelemben vett szépségverseny, ahol szinte kizárólag a jelentkezők fizikai adottságai kerülnek előtérbe. Bár a jelentkezők kétségkívül mutatósak, itt nem magukat a jelölteket, hanem valójában a helyi tervezők jelmez-költeményeit díjazza a szakmai zsűri. Persze a jó fizikai kondíciók sem ártanak, hiszen egy körülbelül 5 méter magas, 4 méter széles színes jelmez-kompozíció elegáns és könnyed viselése nem könnyű feladat.

A sokszor akár 100 kilós jelmezeket görgőkön húzzák be zenei aláfestés mellett, ám a feladat ezzel nem ér véget: a hölgyeknek az összes karneváli felvonulás során vidáman integetni kell bennük − ha esik, ha fúj. Murphy törvénye szerint pedig szinte már természetes egyébként, hogy bármikor is kezdődjék a tenerifei karnevál, az egész éves kellemes időjárás ilyenkor rendszerint viharosra fordul…

A leghangulatosabb talán a péntek esti, órákig tartó nagy bemutatkozó felvonulás Tenerifén, ahol természetesen a város apraja-nagyja ott tolong. A tömeget üdvözlő, nyertes karneválkirálynők kocsijai között haladnak a bohócjelmezbe öltözött, ún. murga-csoportok (a murga valójában egy Dél-Amerikában is honos, zenés-prózai, szatirikus színpadi műfaj), a comparsa-tánccsoportok pedig jellegzetes pergő dobritmusokra (batucada), csillogó flitterekkel és színes tollas jelmezekben szambázva járják körbe a belvárost.

Következő hét kedden – ami itt hivatalosan is munkaszüneti nap − délután nappali fényben is megismétlik a felvonulást, leginkább a mindenhonnan érkező turisták számára (ez a coso). És itt bizony nem hivatásos táncosok szerepelnek, és nemcsak a show-műsor kedvéért. Bár a fellépéseikre egész évben gyakorolnak (ahogy egy helyi kolléganőm mondta: „Tudod, ezt olyan komolyan kell venni, mintha a második munkahelyed lenne!”), ezek a csoportok voltaképpen baráti társaságok.

Akik magukban hordozzák a karnevált

A Santa Cruz de Tenerife-iek számára mindez egyet jelent a karnevál élményével, hiszen ők magukban hordozzák a karnevált – ahogy a helyi mondás is tartja. Az életük része, és gyerekkoruktól aktívan részt vesznek benne. Már pici koruktól kezdve természetesnek veszik a szereplést és a beöltözést, ennek valóságos kultusza van, még felnőttkorban is. Karneváli időszakban dugig megtelnek a kínai- és játékboltok hangoskodó vevőkkel, hisz – szokás szerint – szinte mindenki az utolsó pillanatban indul válogatni.

Jelmez nélkül lenni sértés

A Santa Cruz-i karnevál minden évben más-más témát kap: ez idén a “Fantázia világa”, de volt már például az ókori Róma, Hollywood, de akár flower-power is, vannak tehát támpontok. Egy biztos: az utcai karneválra valóságos sértés teljes jelmez és csillámporos arcfestés nélkül elindulni! Itt cseppet sem ciki a beöltözés, sőt csak a turisták gondolják azt, hogy sebtében vett maszkkal megúszhatják a dolgot. Egy magára valamit is adó Santa Cruz-i lakosnak (nemcsak a gyerekeknek!) legalább 2-3 karneváli jelmeze is lapul a szekrényben.

Bennfentes tipp

Az igazi, utcai karneválra jó későn érdemes elindulni, hiszen éjfél előtt szinte csak itt-ott lézengenek az emberek, üresen állnak a hamburgeres standok is. Ilyenkor a legjobb időtöltés, ha helyi street food gyanánt megkóstolsz egy hatalmas, sajttal, sonkával, tonhallal, olívabogyóval és kukoricával töltött hamisítatlan óriáskrumplit (paponazo), egy helyi Dorada sör vagy frissítő mojito társaságában.

Santa Cruz de Tenerife belvárosi utcáin nagyjából éjjel egykor indul be az igazi karneváli élet, és körülbelül hajnali ötig hömpölyög a beöltözött tömeg, fiatalok és persze idősek egyaránt. Minden sarkon más stílusú zenére − az erős dél-amerikai kulturális hatás miatt leggyakrabban salsára, merenguére vagy bachatára −  táncolhatsz, és ilyenkor tényleg bármit megtehetsz, senki nem néz majd rád furcsán.

Te se lepődj meg semmin!

A hagyományos mese- és állatjelmezek mellett rengeteg férfit látsz majd női ruhában. Spanyolországban teljesen elfogadottnak számít a homoszexualitás, sőt az azonos neműek házassága is, ami – szexuális orientációtól függetlenül(!) – a beöltözés pedig az itteni karnevál egyik vicces szokása. Kötelező kelléknek számít a hátizsák is, amelyben alkoholt és üdítőt cipelnek a fiatalok, a hely szellemének megfelelően:

Spanyolországban nagyon elterjedt a közösségi alkoholfogyasztás az utcán, amit botellónnak hívnak. Ha pedig kedvet kaptál megismerni a tenerifei karnevált, ne felejts el kényelmes cipőben jönni, egy idő után ugyanis bokáig érő szemétben és helyenként akár sárban fogsz taposni − úgyhogy eszedbe ne jusson a legszebb (magassarkú-)cipődben elindulni. Az őrült tömegben úgyis észrevétlen maradna…

Hamvazószerda estéjén a telet jelképező, hatalmas papírmasé szardínia temetési menete következik, amit özvegyanek öltözött, a hagyomány szerint síró-rívó, de leginkább a nevetéstől fetrengő és cseppet sem visszafogott női ruhás férfiak serege kísér. Fogadjunk, hogy ehhez foghatót garantáltan sehol máshol nem láttál még! Ahogyan olyat sem, mint a Santa Cruz de Tenerife-i karnevál, amit legalább egyszer, mindenkinek látni kellene…

Fotók és videók: Turismo de Tenerife